A mahagni vagy mahagnifa elnevezst eredetileg a Karib-tenger szigeteirl, Kzp-Amerikbl szrmaz Swietenia mahagoni lombos fafajra, illetve elssorban az abbl nyert faanyagra hasznltk, ksbb a Swietenia nemzetsghez tartoz egyb fkat, azok nagyon hasonl faanyagt is gy neveztk.
Egyb kereskedelmi elnevezsei: szrmazsi helytl fggen Honduras-mahagni, Tabasco-mahagni stb., spanyol mahagni, caoba, madeira, coabilla, acajou.
A mahagni sz sok olyan faanyag kereskedelmi nevben is szerepel, mely sznben, megjelensben, struktrjban a Swietenia mahagnira emlkeztet, annak helyettestsre hasznlhat, elssorban az afrikai Khaya nemzetsg tagjai, azok faanyagai (afrikai mahagni), vagy az Entandrophragma nemzetsg egyes tagjai esetben (Sipo mahagni, Sapelli mahagni).
Jellemzen vrses szn, homogn szerkezet, kzplgy – kzpkemny, nagyon jl megmunklhat, dekoratv faanyag.
A Swietenia nemzetsgbe tartoz fafajok Kzp- s Dl-Amerika trpusi als rkzld eserdeiben, flrkzld erdeiben, a montn eserdk als magassgi fokozatban fordulnak el. Leginkbb Brazlia, Honduras, Guatemala, Mexik terletn tallhatk. Magassguk 30 – 40 mter, a trzsk legtbbszr szablyos, hengeres, tmaszgykereket csak az idsebb fk fejlesztenek.
A klnbz fajok minden szempontbl nagyon hasonlak, gyakran hoznak ltre hibrideket. Az eredeti Swietenia mahagoni llomnyai mr teljesen kimerltek, nincsenek kereskedelmi forgalomban. A S. macrophylla, a S. humilis, a S. candollei, a S. aubrevilleana, a S. kukovii, a S. tessmannii anyaga szinte megklnbztethetetlen a Swietenia mahagonitl, de ezek mennyisge is korltozott. jabban plantzsokban is ltetik, elssorban Indiban, Burmban, Sr Lankn s nhny afrikai orszgban.
A szjcs fehres, szrks, 2,5 – 5 cm vastag, nem hasznljk, a geszt szne srgstl vrsesbarnig terjed, utnsttedik. A textra a vltakozan csavarod nvs miatt a megvilgtstl fggen fnycskokat mutat, aranysznen fnylik. A prusok szabad szemmel jl, a blsugarak kevsb lthatk.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
