(Tectona grandis), a vasf�f�l�k (Verbenaceae) csal�dj�ba tartoz�, nagy termet�, lombhullat� fa; az egyik leg�rt�kesebb ipari faanyagot adja. Indi�ban t�bb mint 2000 �ve haszn�lj�k, neve a mal�j t�kka sz�b�l sz�rmazik.

A fa t�rzse egyenes, gyakran pal�nkos (t�v�n�l t�mpill�rszer� kiemelked�sekkel), koron�ja elter�l�, fiatalabb �gai n�gyoldal�ak, a vessz�k b�lsz�vete n�gysz�gletes. Levelei keresztben �tellenes �ll�s�ak, a fiatal p�ld�nyokon olykor �rv�sek, 0,5 m hossz�ak �s 23 cm sz�lesek. Alakjuk a doh�ny leveleire eml�keztet, sz�vet�k azonban kem�ny �s fel�let�k �rdes. Apr�, feh�r vir�gai az �gv�geken nagy, fel�ll�, keresztben �tellenesen �gas bugavir�gzatban fejl�dnek. Term�se csonth�jas, 1,7 cm �tm�r�j�. A t�rzs k�rge kb. 1,3-1,5 cm vastag, sz�rke vagy barn�ssz�rke, sz�j�csa feh�r, friss gesztje kellemes, er�sen arom�s illat�, sz�p aranys�rga sz�n�. Ez id�vel megbarnul, �s s�t�tebb s�vok tark�tj�k. A fa sok�ig meg�rzi illat�t.

Az Indi�ban, valamint D�lkelet-�zsia es�erd�iben �shonos t�kfa elterjed�s�nek �szaki hat�ra �shaz�j�ban a 25., Punjabban a 32. sz�less�gi k�r. Nem tal�lhat� meg a tengerpartokon. A leg�rt�kesebb erd�k alacsony hegyvid�keken teny�sznek 1000 m tengerszint feletti magass�gig. T�kfa�llom�nyok tal�lhat�k m�g a F�l�p-szigeteken, J�v�n �s m�shol a mal�j szigetvil�gban. Telep�tett erd�k vannak Afrik�ban �s K�z�p-Amerik�ban is.

A sz�raz �vszakban a fa lombtalan. Forr� �ghajlat� vid�keken a levelek m�r janu�rban lehullanak, a legt�bb helyen azonban a fa m�rciusig lombos marad. A sz�raz �vszak v�g�n, az els� monszunes�k meg�rkezt�vel kilombosodik. A vir�gok nagy r�sze medd�. A sz�raz �vszak erd�t�zei, melyek Indi�ban �ltal�ban m�rciusban �s �prilisban k�vetkeznek be, vagyis azut�n, hogy a kissz�m� mag egy r�sze m�r lehullott, nagyban akad�lyozza, hogy a n�v�ny - beavatkoz�s n�lk�l - magr�l szaporodjon. A myanmari �ltetv�nyeken, j� talajon 15 �v alatt �tlagosan 18 m-es magass�got �r el, 0,5 m-es mellmagass�gi t�rzsk�rm�rettel. Myanmar �s India term�szetes erdeiben a 2 m-es k�rm�ret� p�ld�nyok mindig id�sebbek 100 �vn�l, gyakran 200 �vesek. A kifejlett p�ld�nyok �ltal�ban nem magasabbak 50 m-n�l.

A meleg �ghajlat� orsz�gokban a t�kf�t viszonylag kis fajs�lya �s rendk�v�li tart�ss�ga miatt becs�lik. Indi�ban �s Myanmarban a t�bb sz�z �ves �p�letek t�kfagerend�i j� �llapotban meg�rz�dtek, a palot�kban �s templomokban pedig t�bb mint ezer�vesek is lehetnek. A faanyag �llaga fedett helyen szinte semmit sem romlik.

A t�kf�t haj��p�t�sre, b�tork�sz�t�sre, ajt�- �s ablakkeretek, rakpartok, hidak, zsaluzatok, fal- �s padl�burkolatok, vas�ti kocsik �s red�ny�k k�sz�t�s�re haszn�lj�k. Fontos tulajdons�ga, hogy nem vetemedik. Er�s, k�zepesen neh�z, �tlagosan kem�ny. A termeszek megeszik a sz�j�csot, de a gesztet csak nagyon ritk�n t�madj�k meg. Haj�f�reggel szemben teljesen ellen�ll�.

A legnagyobb kitermel�k Myanmar, India, Thaif�ld, Indon�zia �s Sr� Lanka.